Hogyan észleljünk UFO-t?

10+1 legjobb módszer önmagunk becsapására, és persze a kivételek. Szórakoztató és tanulságos összefoglalónk hívőknek és szkeptikusoknak egyaránt.

A héten érkező hullócsillagok és az éjszakát nappali világossággal elárasztó villámok színes kavalkádja mostanában sokak tekintetét az égbolt felé irányította; ezzel együtt drámaian megnőtt az utóbbi napokban szerkesztőségünkbe érkező, furcsa mennybéli jelenségekről beszámoló fotók, videók és az ezekkel kapcsolatos, érdeklődő levelek száma.

Többen jeleztek rendkívül furcsa, imbolygó, többszörös fényforrásokat, amelyek néha sodródtak, néha pedig villámgyorsan cikáztak az égen, és/vagy egy helyben lebegtek, mintha súlytalanok volnának. Ufók lettek volna? Igen!

UFÓ-k ugyanis léteznek. Minden "Azonosítatlan Repülő Tárgy" (Unidentified Flying Object) UFÓ, amíg nem azonosítják. Még egy elsodródott papírsárkány, egy esküvőből elszabadult színes lufi, vagy éppen a szélvihar által felkapott műanyag reklám-zacskó is lehet Ufó. Valamiért a köztudatban viszont az terjedt el, hogy az Ufó földönkívüli intelligenciával, idegen lényekkel összeköthető technológia, és az X-akták nagy sikerű, 90-es évekbeli sorozata is ezt támasztotta alá.

Az Ufó észlelések 90 %-áról később kiderül, hogy természeteses jelenségek, optikai csalódások, vagy éppen szándékos csalások voltak - de mi a helyzet a maradék 10 %-al?  Először lássuk inkább, hogy a statisztikák szerint mi vélünk leggyakrabban UFÓ-nak, ha feltűnik az égen. Jó szórakozást a toplistához!

1. A Vénusz bolygó. Amerikai kutatások szerint az esetek legalább 30 %-ban ezt a néha rendkívül fényes, a légkör állapotától függően időnként szívárványszínekben ragyogó bolygót vélik földönkívüli járműnek a csillagászatban kevésbé tapasztaltak. A Vénusz  a Föld szomszédos bolygója, rajta kívül csak a Merkúr van a Naphoz közelebb. Vakítóan tükörszerű ragyogását a titokzatos, mindent elrejtő felhőtakarónak köszönheti, amin a mai napig kevés szonda tudott áthatolni, és még rövidebb ideig működni. Mégis, a Vénusz NEM ufó.

2. Utasszállító repülőgépek. Felszálláskor és leszállás során hatalmas erejű fényszóróikat bekapcsolják, hogy jobban lássák a kifutópályát, és őket is jobban lássák más repülőgépek (az összeütközést elkerülendő). Sokszor a fel- vagy leszálló gépek várakozó pályán körözni kényszerülnek, és emiatt ki- és bekapcsolhatják vakító fényjeleiket. Az utasszállító repülőgépek magasan haladva, normál estben egy fehér (villogó) és egy zöld-vörös irányfényt tartanak láthatóan bekapcsolva, 10 km-el a tengerszint felett is.

3. Műholdak, és műhold (Iridium-) felvillanások. A műholdak célja sokrétű; GPS-navigációs rendszereinken és televíziós műsorszóráson túl tudományos, és kutatási (így meteorológiai) célokat is ellátnak. Az ISS (Nemzetközi Űrállomás),korábban a Mir (Tenger - Orosz űrközpont) is ide sorolható. Jellemző rájuk, hogy NEM villognak, hanem a nap állásától, és az objektum méretétől függően halvány, vagy fényesebb, folytonosan haladó "csillagnak" látszanak. Megjelenhetnek csupán 1-2 másodpercre, de néha egy-két percig is nyomon követhetjük látszó útjukat az égbolton. A "felvillanás" azt jelenti, hogy az adott műhold vagy űrállomás egy pillanatra olyan szögben áll, hogy tükörként visszaveri a ráeső napfény döntő részét. Látványos, ám mégsem földönkívüli - 300 km magasan keringő, civilizációnk megszokott tárgyai.

4. Meteorológiai ballonok. A légkör állapotának magassági észlelésére szolgáló óriási,jeladóval és érzékelőkkel ellátott "lufik", amelyeket szinte minden Európai országban (így hazánkban Budapesten és Szegeden) is naponta 1-2 alkalommal bocsájtanak fel, helyzetmegjelölő lámpával. Akár 30-35km magaságig is emelkedhetnek, és több száz kilométerre sodródhatnak az indulási helytől, a magassági szelektől függően. Magyarországon Budapesten (délben és éjfélkor), ill. Szegeden (naponta ált. egyszer) történik ilyen eresztés.

5. Szórakozóhelyek felhőpásztái és lézerei. Az elmúlt évtized során vált divatossá Magyarországon is, hogy a szabadtéri és egyéb szórakozóhelyek elképesztően erős, irányított reflektorokkal és az égbolt félé fordított lézerfénnyel igyekeznek magukhoz csábítani a kikapcsolódásra vágyókat. Ezek olyan erős (több tízezer wattos halogén, illetve koncentrált lézerek), hogy fényük akár 30-50 kilométerről is jól látszik, és ha a felhőt világítják meg vele, úgy tűnhet, mintha valamilyen titokzatos fény, vagy fény-nyaláb cikázna az égen.

6. Speciális tüzijátékok. Ma már fillérekért kaphatóak (igaz, nem mindig teljesen legitim forrásból) azok a a szülinapi, vagy éppen egyéb jeles alkalmakon bevethető látványos rakéták, amelyek fellövés után éppen a parabola csúcspontja előtt kezdenek világítani, és eközben súlyt vesztve még sokáig (5-10 mp-ig) is rendkívül fényes, ragyogó csillagként világíthatják be a tájat.

7. Kínai lampionok és reklám-léghajók. Úgy tűnik, hazánkban is egyre népszerűbbé válnak azok a távol-keleti lebegő világító gömbök, amelyből kivételes eseménykkor egyszerre többet is fel szoktak ereszteni, és amelyeket a bennük világító gyertya fénye voltaképpen hőlégballonként lebegtet. Egyes esetekben úgy nézhetnek ki, mint egy egész rajnyi Ufó - aztán általában károkozás nélkül elenyésznek, és megsemmisülnek.

8. Hullócsillagok. A világűrből a légkörbe belépő (voltaképpen a Földdel összeütköző), több tízezer(!) km/órás sebességgel becsapódó legparányibb meteorok is ragyogó villanásokat eredményezhetnek. Amiket halvány elsuhanó csíknak látunk, azok általában nem nagyobbak, mint egyetlen porszem. A fél-egy kilós darabok már óriásinak számítanak; ilyenkor gyakran szinte nappali fénybe borítják az eget, és nyomvonaluk is másodpercekig izzani látszik. Színük általában fehéres, de anyaguktól és a légkör állapotától függően a szivárvány valamennyi árnyalatát felvehetik.

9. Északi-fény. Hazánkból nagyon ritkán megfigyelhető jelenség, amely néha halványan, néha erősebben "hullámzik", térben, időben és színeit tekintve egyaránt. Mivel nem pontszerű, kevesen hiszik repülő tárgynak, ám ha valamilyen más jelenséggel párosul - ami a közelgő napfolt-tevékenységi maximum esetén nem kizárt - akkor igen érdekes mennybéli kompozíciókat eredményezhet még itt, Magyarországon is.

10. Modell-helikopterek. A korábban álomszerűen elérhetetlennek tűnő, nyugati játékcsodák - mint a tárvirányítású repülő és helikopter modellek - ma már néhány tízezer forintét megvásárolhatóak hazánkban és az Interneten egyaránt. Ezek közül jó néhányat direkt Ufó alakúra terveznek, és színes, világító, nagy fényerejű Led-ekkel szerelik fel a gyártók. Képesek egy helyben lebegni, illetve ide-oda cikázni, villámgyorsan megállni, majd ismét emelkedni vagy süllyedni - tehát jellemző rájuk a tipikusan "Ufó-szerű" mozgás, amelyről a hívők azt állítják, hogy "Földi repülőgép sohasem lenne képes ilyen manőverekre".  Egy módon lehet őket elkülöníteni a talán valóban igazi "Ufó"-któl; mivel viszonylag apróak (15-30 cm), és főleg éjjel nagyon nehéz őket távirányítani, közel kell, hogy legyenek ahhoz, aki repíti őket (ált 30-50 méteren belül kell látnunk valakit egy nagy távirányítóval a kezében). Kis méretük miatt általában halkabb vagy hangosabb sivító hangot adnak nagy sebességű elektromos motorjaik és propellereik révén; valamint viszonylag kevés ideig tudnak levegőben maradni (max. 5-10 perc), és viszonylag instabilak (imbolyognak lebegés közben).

Külön kategóriát képviselnek az ún. "drónok" (robotrepülőgépek és helikopterek). Ezek ugyan jóval nagyobbak és GPS vezérléssel akár 50-100 km-es útvonalakat is képesek egyedül végigrepülni, az éjszakai repülésre is alkalmas verzióik nagyon drágák (8-10 Millió Ft), kevéssé valószínű, hogy tréfás kedvű tinédzserek ezzel próbálnának riadalmat kelteni egy-egy város felett.

Kevesen tudják, de Magyarországon is van már ilyen, talán több is; és a szigorúan titkos katonai, nemzetbiztonsági kutató- és megfigyelési műveleteken kívül katasztrófavédelmi célokra is gyakran alkalmazzák őket. Konkrétan, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tűzoltóság rendszeresen használ pont egy ilyen, hőkamerával ellátott robot-helikopter távoli, ritkán lakott területek erdőtüzeinek felderítésére.

+1 tudományos lehetőség - Gömbvillámok, lidércek vagy jetek

Igazság szerint ezek sem sokkal kevésbé rejtélyes jelenségek, mint az esetleges  földönkívüliek - mégis, világunkban elfogadottan létező megnyilvánulásaiként emlegetjük őket. Tesszük ezt annak ellenére, hogy szinte SEMMIT, de semmit nem tudunk a természetükről, létrejöttük okáról, fizikájukról, keletkezésükről és eltűnésükről - még szinte fotóink sincsenek róluk. Bár történetek ezrei, tízezrei keringenek róluk, hitelesnek tűnő gömbvillám (Ball Lightning) fényképet talán 3-at vagy 4-et találunk az egész Internet több tíz- vagy százmilliárdnyi felvétele között. A titokzatos, akár a sztratoszféra elképesztő, 80-100 km-es magasságig is felcsapó vörös lidércekről, vagy kék jetek létéről két évtizede tudunk egyáltalán.

Ha valaki végigolvassa a felni gyűjteményt, talán most az az érzése támad, hogy "hát ez mindent megmagyaráz". Elképesztően sokféle természeti és mesterséges jelenség, tárgy vagy jármű bocsájthat ki titokzatosnak tűnő fényeket -  nincs is mért tovább keresgélni. Bármit is látunk ezután, a fentiek valamelyikét figyeltük meg. Mondanunk sem kell, hogy az igazság ennél kicsit bonyolultabb.

Igen, az észlelések 90, talán 99 %-a megmagyarázható a fentiek által. De mi lesz a maradék 1, vagy talán 10 %-al, amit nem sorolható ide? A talán valóban, földönkívüli vagy földöntúli intelligencián alapuló, idegenek által irányított csillagközi, bolygóközi, vagy éppen a sztratoszférába belépő légijárműveket láttunk.

Hol van az igazi E.T??

Vannak bizonyos kritériumok, amik alapján elég jól ki lehet szűrni a kínai lebegő lampoinokat, színesen világító játék-helikoptereket, hullócsillagokat, a Vénuszt vagy éppen a leszállni készülő utasszzállító repülőgépeket.

Ha például egy jelenséget nem éjszaka, hanem fényes nappal(!)észlelnek; ha az eseménynek több, független szemtanúja van; ha ezek időben összeillenek, és mégis más, egymástól távolabb eső helyszínekről érkeznek; ha hivatásos katonai vagy civil pilóták jelentik őket; ha radar- vagy műholdas megerősítés párosul hozzájuk - akkor már nem lehet csak úgy elhessegetni a kételyt.

Egy kiváló péda, fényes nappal - Mexikóban és New York-ban - több ezren(!)látták a fényes, nappali égbolton csoportosuló UFÓ-kat,és soha,semmi nem derült ki azóta sem (legalábbis nyilvánosan) az esettel kapcsolatban. Ufó-rajzás minden mennyiségben -

Mivel segíthetjük elő az UFÓ-észlelés megerősítését?

Ha van esély arra, hogy az Ön által észlelt tárgy, vagy tárgyak a talán-a-valódi-ET kategóriába tartoznak, a következő fényképezési, filmezési és egyéb dokumentációs tanácsokkal szolgálhatunk.

1. Fényképezzünk vagy videózzunk azonnal, bármivel, ami nálunk van. Ne bámuljuk a jelenséget hosszan inkább vegyük fel, és ha később kiderül, hogy repülő volt - akkor semmit sem vesztettünk. Ha viszont későn rohanunk fényképezőért vagy videokameráért, akkor végleg elveszíthetjük az esélyt a megörökítésére.

2. Ha csak mobiltelefonunk, vagy kompakt digitálisfényképezőnk van, akkor ne vacakoljunk az (általában sajnos csak kamu) beállításokkal; csináljunk egy vagy két fotót, és utána rövid, 30 mp-es videókat egymás után, majd ugyanezt ismételgetve, felváltva.

4. Mindenképpen próbáljunk meg valaminek nekitámasztani a fényképezőt, kamerát vagy mobiltelefont, hogy ne remegjen a kezünkben. Akár tegyük le a földre, szorítsuk egy kőnek, korlátnak, fatörzsnek, vagy bármi szilárdnak.

5. Ha profi fényképezőnk van, akkor válasszunk záridő (shutter) előválasztást, és vegyük a lehető legrövidebbre, az ISO értéket pedig a legmagasabbra. Az eredmény egy nagyon-nagyon zajos és sötét, mégis éles kontúrokat ábrázoló felvétel lesz (ami sokkal jobb mint a zajtalan, de elmosódott fénycsíkok); a világosítást utólag, szoftveresen is megoldhatjuk. Ha van időnk, a manuális fókuszt is állítsuk be végtelenre (sötétben híresen rosszul fókuszálnak még a legmodernebb fényképezők/kamerák is).

6. A lehető legpontosabban jegyezzük fel a esemény időpontját (ideális estben percre pontosan), és persze a megfigyelés földrajzi helyét és irányát (Gps koordináták, vagy ha az nem áll rendelkezésre, akkor a legközelebbi út, település vagy egyéb objektum helyzetét).

Mindezek együtt, összevetve más szemtanúkkal vagy felvételekkel, esetleg civil- vagy katonai hírszerzési adatokkal, nyilvánosan is hozzáférhető repülőgép-útvonalakkal kideríthetik, hogy tényleg ET-t láttuk-e, vagy valami mást.

Várjuk nézőink véleményét, megfigyeléseit, történeteit vagy éppen szokatlan fotóit, videóit ide (a hozzászólások rovatba), illetve az Időkép Érdekességek képtárába.

Köszönjük!
-NG/Időkép.hu