Archívum
Mars Curiosity landolás
2012. augusztus 6.
Hegy közelében sikerült a leszállás
Fél óra múlva ismét lesz kapcsolat
A 2001 Mars Odyssey nemsokára ismét a Curiosity fölé repül, újabb képekre számíthatunk.
Sajtó-pacsiztató
Úgy három perce kizárólag szakemberek pacsizásából áll a sajtótájékoztató."Can we stop, please?" - kérdezi a mikrofonnál álló úr.
"Can you be quiet, please? I think you want to hear how it went."
("Befejeznék, kérem? Csöndben tudnának maradni? Szerintem érdekelné önöket, hogy hogy ment.")
Embert küldenek a Marsra
A korábbi terveket továbbra is tartják az amerikaiak: a 2030-as években embert terveznek küldeni a Marsra, ehhez kulcsfontosságúak lesznek a Curiosity által visszaküldött adatok.
Sajtótájékoztatót tart a NASA
Elsőként megtapsolták a szakembereket. Jelenleg azt részletezik, milyen komplikált munka eredményét láthattuk.
hirdetés
Két szonda a Marson
A Spirit meghibásodása után ismét két működő szonda dolgozik a Mars felszínén. Az Opportunity már 8 és fél éve, 2004. január 4-e óta teljesít szolgáltatot.
Nem működik egy headset
Az egyik technikus fülhallgatója elromlott - ez bizonyult a nap egyetlen technikai malőrjének. A pontos és szakszerű tervezés eredményeként probléma nélkül érkezhetett a Marsra a közel egytonnás, korábban még sosem próbált technikával landoló szonda.
Megszűnt a rádiókapcsolat
De ezt így is tervezték. Az eddig átjátszóként funkcionáló 2001 Mars Odyssey lement a Mars horizontján a Mt. Sharp mögé, a Curiosity pedig jelenleg nem a Föld felé néz.
Twitteren terjed
"Aranyérmet nyert a NASA 563 milliárd méteren"
Folytatódik a munka
Most meg kell határozni a pontos landolási koordinátákat.
Nagyfelbontású képet küldött a szonda
A marsi talaj látható rajta a Curiosity árnyékával.
Hamarosan újabb képek érkeznek
Folyamatos a taps az irányítóteremben.
Megérkezett az első kép
A hátsó veszélyelkerülő kamera készítette.
Leszállt!
Curiosity a Marson!
hirdetés
Most ereszti le a daru a marsjárót
Történelmi pillanatok.
Már a fúvókák egyensúlyoznak
1 perc múlva vége.
Már csak 6,5 kilométer
A radar is sikeresen bekapcsolt.
Levált a hővédő burok
Minden a terv szerint halad.
Kinyílt az ejtőernyő
Újabb taps az irányítóteremben.
Már vízszintesen száll
Akár egy repülő. Másodpercekre vagyunk a sikertől.
Veszi az adatokat az Odyssey!
Rendben halad a célpont felé a Curiosity.
12g-s gyorsulás
12g-s gyorsulással hat a légkör a szondára. Ezek a legforróbb pillanatok.
Belépett a légkörbe
Elkezdtek érkezni a rádiójelek a sokat emlegetett kritikus 7 percről.
Tűkön ülünk
Fénysebességgel robognak a Föld felé az értékes információkat szállító rádiójelek. Már nem kell sokat várni.
Itt lesznek az első képek
A http://mars.jpl.nasa.gov/raw címen lesznek elérhetőek a szonda első képei.
3 perc múlva lép a légkörbe
A földi időszámítás szerint.
Kezdődik a landolás
Újabb taps az irányítóteremben: a landolást vezérlő szoftver megkezdte futását.
Már eldőlt a siker
Ha minden jól alakult, már a Marson van a szonda. A Földön még 14 percet várni kell a rádiójelre.
A bolygóközi szállítóegység sikeresen levált
Erősítette meg a rádiójel.
Most izzik a légkörben
Már javában tart a landolás, de a visszaigazolásra továbbra is várnunk kell 14 percet.
Sikerült beállítani az Odysseyt
Óriási taps fogadta a hírt, miszerint a meghibásodás ellenére sikerült átállítani a 2001 Mars Odysseyt úgy, hogy közvetíteni tudja a Föld felé a Curiosity jeleit. Így várakozás nélkül kaphatjuk az információkat az eseményekről.
Elkezdődött!
A Curiosity belépett a Mars légkörébe.
A rádiójelek 13 perc 46 másodperc alatt érnek a Földre, ennyi késéssel fogunk visszaigazolást látni az eseményekről.
A CERN-ben is a marsjárót követik?
Állítólag az ATLAS beindítását elhalasztották a svájci LHC-ben, helyette a szakemberek a Curiosity érkezését figyelik.
Hamarosan kiderül
Nemsokára ismert lesz, hogy sikerül-e a 2001 Mars Odyssey szondát a Curiosity felé fordítani a rádióadások továbbítása érdekében. Ha igen, közel realtimeban követhetjük az eseményeket. Ha nem, várhatunk 2 órát.
Földimogyorót esznek
A NASA JPL részlegénél az 1964-es Ranger 7 misszió óta tradíció, hogy a kritikus pillanatok előtt babonából a szakemberek földimogyorót fogyasztanak.
T-30 perc
Fél óra múlva megérkezhet a landolást visszaigazoló rádiójel a Földre.
A cél: Gale-kráter
A szonda tervezett landolási helyszínéül hosszas tudományos vitákat követően a Gale-krátert választották, itt ugyanis korábban olyan rétegzett kőzetet figyeltek meg, amely rengeteg információval szolgálhat a Mars múltjáról. A kráteren jelenleg egy késő téli, kora délután van.
Minden rendben
Az összes alrendszer ellenőrzése rendben zárult.
Ellenőrzés
Az ún. "Subsystems poll", azaz az alrendszerek ellenőrzése zajlik.
Érkezés üzemmód aktiválva
Taps az irányítóközpontban: a legfrissebb rádióadás szerint a Curiosity sikeresen belépett az EDL (Entry, Descent, Landing - azaz Belépés, Ereszkedés, Landolás) üzemmódba.
Fénykép az ejtőernyőzésről?
A szakemberek megpróbálnak a Mars Reconnaissance Orbiter HiRISE segítségével fényképet készíteni az ejtőernyővel ereszkedő Curiosityről.
Fél óra múlva belép a légkörbe
7 óra 10 perckor belép a légkörbe a Curiosity és elkezdődik a "rettegés 7 perce". Mivel a rádióhullámok csak fénysebességgel terjednek, ezért a 14 perces Föld-Mars késleltetés következtében 7:24-kor fogjuk ezt látni a képernyőkön.
Tűkön ülnek a szakemberek
A folyamat lefolyásába már nincs beleszólásuk, a szondát már korábban önjáró üzemmódba léptették. Mást nem tehetnek, mint mi: várják a pozitív visszajelzéseket.
Egy óra múlva
7 óra 31 perckor remélhetőleg megtudjuk, hogy sikeres volt-e a landolás.
El a holdak mellett
A Mars távolabbi holdján, a Deimoszon belül került már a szonda, 23 ezer kilométer a távolság.
Távoli vezérlés leállítva
A repülésvezető az imént kikapcsoltatta a földi jeladót, további parancsok küldése a szondának már nem lehetséges. A Curiosity innentől magára van utalva.
Másfél óra
...múlva megérkezhetnek az első rádiójelek a landolásról.
3D szimulátor
A NASA készített egy 3D szimulátort, melyben a Curiosity pályája élőben követhető, vagy akár előre is szaladhatunk az időben és megnézhetjük a leszállás rettegett 7 percét.A szimulátor ide kattintva indítható.
A szimulátor futtatásához Java plugin szükséges.
Közeledik
26 ezer kilométerre van a Curiosity a Marstól. Ez nagyjából annyi, mint ha az egyenlítőn Afrikából Amerikán át Ausztriáliáig tennénk egy kétharmad kört.
A jelenlegi sebesség 14 300 km/h, azaz 4 kilométer másodpercenként.
Lehet, hogy sokat kell várni
A Curiosity és a Föld közti rádiókapcsolat az ereszkedés elejét követően megszakad, innentől a Mars körül keringő 2001 Mars Odyssey szonda közvetítésével lehetséges a kommunikáció. A közelmúltban azonban történt egy meghibásodás, így lehet, hogy az Odyssey nem fog tudni a Curiosity felé fordulni a rádiójelek vételére. A B-tervet a szintén a bolygó körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter szonda jelenti, mellyel a rádióadások közvetítésén túl fényképeket is megpróbálnak készíteni - ez utóbbi már időigényesebb. Ha ez sem sikerül, akkor meg kell várni, hogy az esti órákban a Curiosity maga kezdjen rádiójeleket kibocsátani a Föld felé.
Hol van a Mars az égen?
Jeleneg hazánkból sajnos nem látszik a Mars, az igen látványos Stellarium csillagászprogram magyar idő szerint 11 óra 20 perc körülre várja a "marskeltét", ám a Nap fénye mellett így sem fogjuk látni a bolygót.
Fotó: Stellarium
2 óra múlva
Mostantól 2 óra múlva landol a a Curiosity, a Mars és a Föld távolsága miatt erről a legelső megerősítés ugyanakkor csak 7 óra 31 perckor érkezhet meg.
Honnan tudjuk, milyen idő van a Marson?
Talán meglepő, (és talán még érdeklődő nézőink közül is kevesen találkozhattak a ténnyel), de a Mars körül éppúgy keringenek nagy teljesítményű, tudományos-meteorológiai célú műholdak, mint anyabolygónk, a Föld orbitális pályáin. Az egyik legkiemelkedőbb közülük a "Mars Reconnaissance Orbiter", mely a látható fényen túl számtalan spektrális tarományban képes feltérképezni a távoli bolygó felszínét. Jobb oldali képünkön a marsi porördögök ("mini-tornádók") nyomai.
(Kép: NASA/JPL)
Mi várja az érkező űrjárművet a Marson?
A vörös bolygón gigászi porviharok tudnak kialakulni igen hirtelen, amely jelenségek komolyan veszélyeztethetnék a küldetést. Ha valaki esetleg lemaradt volna róla, az alábbi fotó egy mindössze néhány nappal ezelőtti, közel 24 órán át tomboló marsi viharról készült, ráadásul nem is olyan messze a tervezett leszállóhelytől.
(Kép: NASA/JPL)
Adatlap
Név: Curiosty
Misszió: Mars Science Laboratory
Indítás: 2011. november 26. 17:02
Tervezett érkezés: 2012. augusztus 6. 7:31
Cél: marsi élet kutatása, emberi út előkészítése
Meghajtás: mini atomreaktor, 4.8 kg plútónium, napelem
Súly: 899 kilogram
Mozgás: 1 kilométer/nap
Tervezett élettartam: 2 év
Költség: 2,5 milliárd dollár (570 milliárd forint)
Jó az idő Magyarországon és a Marson is
A NASA magyar idő szerint kora este utoljára tartott sajtótájékoztatót a landolás előtt. A szakemberek szerint jó idő vár az érkező szondára, porviharra csak a következő napokban számítanak. A szonda és a Mars távolsága már kisebb, mint a Hold távolsága a Földtől.
Magyarországon holnap megdőlhet a korábbi 40,2 fokos hőségrekord.
2012. augusztus 5.
Realtime negyedórás késéssel
A leszállás pillanata valójában hétfő reggel 7 óra 17 percre van időzítve, azonban a Mars és a Föld jelenlegi távolságát bő 13 perc 46 másodperc alatt teszik meg a rádióhullámok, ezért a landolásról legkorábban csak 7 óra 31 perckor érkezhet információ a Földre.
Természetesen a rádiójelekre várakozás elkerülhető lenne, ha sikerülne a fénysebességnél gyorsabban kommunikálnunk, ez azonban a relativitáselmélet alapján nem lehetséges. Vagy mégis?
Mit tud az új szonda?
Ha sikeres lesz a landolás - mely már önmagában is óriási bravúr - minden korábbinál fejlettebb infrastruktúra kutathat az élet nyomai után és készítheti elő az első ember érkezését a Marsra. A Curiosity képes közvetlenül - vagy ha épp nem a Föld felé néz - a bolygó körül keringő szondák közvetítésével akár 2 megabit/s-os sebességgel kommunikálni. A szonda elődeinél jelentősen gyorsabban, az akadálykikerülés segítségével képes naponta akár 1 kilométert is megtenni.
Pár szó az esélyekről
A Curiosity esélyeiről megoszlanak a vélemények. A Marsra küldött eszközök több mint fele nem ért célba, a Mars-misszióknak pedig alig 30%-a volt sikeres az elmúlt 50 évben. Bizakodásra adhat okot ugyanakkor az, hogy az amerikai gyártmányú szondákat vizsgálva 4-ből 3 célba ért.
Mitől lesz kritikus a landolás?
Az érkezés módszere újonnan kidolgozott. Először a szonda másodpercenként közel 6 kilométeres/s-os sebességgel belép a légkörbe, majd a légköri ellenállásban 2100 fokig hevül, 10-15 g közti erővel fogja fékezni a légkör. Kb. 8 kilométer magasan leválik a hővédő pajzs és kinyílik a fékezőernyő. A marsjáró egységet egy daru fogja pár méteres magasságból finoman a talajig leereszteni, majd a levegőben maradó egység pár száz méterrel odébb a szikláknak csapódik.
Indul a visszaszámlálás
Hétfőn reggel 7 óra 31 perckor érkezik a Marsra a legújabb amerikai bolygókutató szonda, a Curiosity - feltéve, ha minden jól alakul. A teljesen új módszerű landolás 7 percnyi kritikus időszakot tartalmaz majd. Ha minden jól alakul, még a hétfői nap folyamán megérkezhet a marsjáró első fényképe a szomszédos bolygóról. Indul közvetítésünk.
