

Invazív halak fenyegetik a Balatont
A Hévízi-tó kifolyójánál már évek óta problémát jelentenek az idegen halak.
A lefolyóként emlegetett Hévízi-csatornán távozva folyamatosan cserélődik a tó vize, amit termálforrások táplálnak. Az elfolyó víz a tótól két-három kilométerre meleg marad, így vígan megélnek benne olyan trópusi halak, amelyek a hideg hazai vizekben elpusztulnának. Ezért sokan gondolták, hogy a megunt akváriumi halaikat itt engedik el, vagy éppen tenyésztik tovább. Ugyanakkor nem gondoltak arra, hogy
az idegenek veszélyeztetik az őshonos fajokat,
amik a kutatók szerint egyszer akár elérhetik a Balatont.

A ragadozó, halevő jaguársügér például felfalja az őshonos halakat, míg a szerves törmeléket fogyasztó sügérféle kiszorítja az őshonos társaikat, írja a Sokszínű Vidék. Februárban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (BfNPI) munkatársai fogtak ki nagyméretű invazív, trópusi díszhalakat, majd telepítettek őshonos ragadozót, csukákat. A biológiai szelekciót egy év múlva újra megvizsgálják.

Borítókép: Török Bálint