Pára akkor képződik, mikor a Nap felmelegíti a vizet, így vízgőz formájában a levegőbe kerül. Ha jobban melegszik a víz, azzal több vízgőz kerül a levegőbe. A melegedéssel együtt a légkör párakapacitása növekszik. A páratartalom megadja, hogy az adott hőmérsékletű légkör maximális párakapacitásához képest hány százalékát éri el a levegőben a vízgőz mennyisége. Piros színnel a METAR méréseket, zölddel az Automata mérőállomásokat jelöltük.
A harmatpont az a hőmérséklet, melyre az adott légkört hűtve a légkör vízgőzzel telítetté válna, vagyis a páratartalma 100% lenne. Ha a levegőt tovább hűtjük, akkor több pára lesz jelen légkörben, mint amennyi a közeg vízgőz kapacitása, így a fölösleg kicsapódik, a földfelszínen ez a dér és harmat, a levegőben pedig a köd, felhőzet.
