illusztráció illusztráció

Léteznek egyáltalán gömbvillámok?

A tudomány jelenlegi állása szerint igen, bár az idei 50 tuba- és tornádó kép mellett kezdjük kissé tanácstalannak érezni magunkat.

Csak idén közel 50 tubáról ill. tornádóról érkezett hozzánk fotó és videó, csak kis hazánk térségéből; és ha ehhez hozzávesszük a rengeteg elképesztő és különleges villámfotót, tripla szivárványokat, aszperátusz felhőket és egyéb érdekességet, felmerül a kérdés - hol vannak a gömbvillámok?

Már csak azért is érdekes, hogy ennyire "hiány" van ezekből a képekből, mert gömbvillámot semmivel nem nehezebb fényképezni (elvben), mint pl. Ufókat, mégis - ha körülnézünk a neten, a "ball lightning" kifejezésre keresve alig 25000, Ufó-ra keresve 7 millió képet találunk. Ez azt jelentené, hogy 300-szor több Ufó-t fényképeznek, mint gömbvillámot? Lehetséges ez?

Kétségtelen tény, hogy Ufó alatt nem csak a kis zöld vagy szürke emberek vezette, X-aktás csészaljakat értjük, hanem (definíció szerint) bármely azonosítatlan repülő tárgyat; legyen az egy felkapott reklámszatyor, egy papírrepülő, trükksárkány, vagy éppen elszabadult szülinapi lufi. És bár kevesen jelentenek repülő, színes masnins zsiráfokat és elefántokat, az Ufó-kultusz él és virágzik.

Az irónia mindebben az, hogy a tudományos világ elfogadja és tényként kezeli a gömbvillám - mint az utolsó, eddig fizikailag meg nem magyarázott - természeti jelenség létét, addig a földökívüliek vezette csészealjakét meglehetősen elutasítóan kezeli. Mindezt annak ellenére, hogy 300-szor több kép (és radar, műholdas, stb) feltevés igazolja az Ufó-kat, mint a gömbvillámokat.

Visszatérve észlelői fényképeinkre, illetve Képtárunk több tízezer fotóbóál álló gyűjteményére, igenis el kell csodálkoznunk a gömbvillám-képek hiányán. Jelen cikk írójának személyes tapasztalata az, hogy szinte mindenki találkozott már olyannal, aki látott legalább egyszer életében gömbvillámot - főleg a vidéken élő szülők és nagyszülők esetében - de szinte senki nem ismer olyat, aki pl. Ufót látott volna.

Kétségtelen tény, hogy a villámokról - azok keletkezéséről, és az atmoszféra folyamati egyensúlyának megteremtésében betöltött szerepéről nem sokat ismeretünk van, például alig egy évtizede tudunk az ún magaslégköri villámok (Spriteok vagy Jet-ek) létezéséről; mégis, ezekről újra is újra érkeznek hiteles fotók, így nem kételkedünk bennük.

Kérdésünk olvasóinkhoz a következő - Vajon hihetük-e a gömbvillámok létezésében, ha ilyen kevés bizonyíték vagy kép áll rendelkezésre róluk? És ha igen, akkor miért hihetünk bennük jobban, mint a 7 millió fotóval és videóval alátámasztott Ufók-ban?

Ténylegesen hányan láttak már gömbvillámot olvasóink közül; és hányan Ufót? Hányan hallották vidéken élők történeteit a falon átmenő, lebegő fénygömbökről, és miért nem fotózta le őket szinte soha, senki?

Reméjük, sokan megosztják velünk ezzel kapcsolatos véleményüket. Köszönjük!

-NG/Időkép.hu

Címkék
Ezek is érdekelhetnek
Hirdetés