Rekordalacsony a tengeri jég kiterjedése, ami veszélyezteti a bolygó hűtőrendszerét
A melegedő éghajlat miatt egyre sebezhetőbbé válik a sarkvidéki óceánok jégtakarója.
A világ fagyott óceánjai, amelyek fontos szerepet játszanak a Föld hűtésében, minden eddiginél kevesebb jeget tartalmaznak, derült ki a műholdas adatokból, amelyeket a BBC az amerikai National Snow and Ice Data Center (NSIDC) adatai alapján elemzett.
Február 13-ig az északi és déli sarki tengeri jég együttes kiterjedése 15,76 millió négyzetkilométer volt, ami alulmúlja a korábbi, 2023 január-februárjában feljegyzett 15,93 millió négyzetkilométeres rekordot.
Az északi-sarkvidéken az évnek ebben az időszakában még sosem volt ennyire kevés jég,
de az Antarktisz körüli tengeri jég kiterjedése is közel áll az eddigi legkisebb kiterjedéshez.
A szakértők szerint a rendkívüli olvadás mögött a levegő hőmérsékletének emelkedése, a melegedő óceánok és az erős szelek állnak, amelyek szétdarabolják a jeget. Az északi-sarkvidéken a tengeri jég vastagsága csökkenő tendenciát mutat, ami sebezhetőbbé teszi a viharokkal és a melegedő tengerfelszínnel szemben.
Február elején a térségben a hőmérséklet mintegy 20°C-kal haladta meg a szokásos értékeket, ami a Spitzbergák térségében olvadási körülményeket eredményezett.
A déli féltekén, az Antarktiszon, amely korábban viszonylag ellenállónak bizonyult a felmelegedéssel szemben, az elmúlt években szokatlanul alacsony tengeri jégkiterjedést figyeltek meg.
Miért fontos a tengeri jég?
A tengeri jég úgy működik, mint egy óriási tükör: visszaveri a Nap energiájának jelentős részét az űrbe. Ahogy ez a fényes felület zsugorodik a sötét óceán egyre több hőt nyel el, tovább gyorsítva a bolygó felmelegedését. A tengeri jég emellett kulcsszerepet játszik a globális óceáni áramlásokban is, további csökkenése komoly hatással lehet az óceánok cirkulációjára.
A Klímaváltozási Kormányközi Testület (IPCC) előrejelzése szerint az északi-sark 2050 előtt legalább egyszer teljesen jégmentes lehet a nyár végére, de egyes friss kutatások ennél korábbi időpontot sem zárnak ki. A tudósok szerint a folyamatos jégveszteség már nem átmeneti jelenség, hanem hosszú távú trend, amelynek hatásai nemcsak a sarkvidékeken, hanem világszerte érezhetőek lesznek.
Borítókép: Illusztráció
