SMS riasztás - pénteki elemzés

A pénteki, nyárzáró zivatar nem kevesebb, mint 474 SMS riasztást eredményezett. Részletes analízis és értékelés cikkünkben.

Ígéretünkhöz híven folyamatosan tájékoztatjuk megrendelőinket, illetve szolgáltatásunk iránt érdeklődőket SMS-riasztási szolgáltatásunk működésének hatékonyságáról, esetleges hibáiról, illetve azok javításáról.

Kevesebb, mint egy hét telt el a másfél héttel ezelőtt, szombaton hazánkban megjelent zivatarrendszer áthaladása óta; az akkor kiküldött, több mint 300 SMS-t meteorológusaink egyenként, több napos munkával elemezték, és sok kezdeti hibát korrigáltunk azóta. Ennek köszönhetően a hibaarány csökkent; az előrejelzések hatákonysága és időbeli pontossága növekedett.

Részletes elemzés - 2009. szeptember 4., péntek

Az első kisebb cellák dél körül alakultak ki hazánk délnyugati határánál, és rendkívül gyorsan (radar videónk szerint 80-90 km/h-s sebességgel) mozogtak észak-északkelet, gyakorlatilag Budapest irányába.

Ennek megfelelően az SMS-riasztási rendszer hozzávetőlegesen délután fél három körül - amikor a zivatarcellák elérték Keszthely környékét - gyakorlatilag a teljes Székesfehérvár-Budapest vonalat riasztották, méghozzá másfél-2 órát jelölve meg a zivatar várható érkezési időpontjaként.

A mozgásvektorokat utólag elemezve úgy tűnik, a rendszer kiválóan működött, csak éppen ezek a kisebb cellák sokat veszítettek erejükből, mire elérték Székesfehérvárt, és szinte teljesen szertefoszlottak, mire Budapestre értek volna. Ezért aztán Budapesten fél 3 körül több, mint 100-an kaptak risztást a másfél-2 óra múlva érkező cellák miatt, amik végül nem értek oda.

Ezen kívül egyetlen tényleges hibát vettünk még észre, a térkép-kivágat jobb szélső sarkában, Erdély felől egyszer csak megjelent egy piros cella, minden előzmény nélkül. Mivel a mozgáspálya-előrejelző eljárás nem találta annak előzményét, feltételzte, hogy valóban a térképen "kívülről" jött, méghozzá keletről nyugatra mozogva, elég gyorsan - több, mint 100 km/h sebességgel. Szerencsére ez csak egyetlen hibás riasztást ereményezett,Vámospércs [a keleti határ] közelében.

Amikor a második zivatarhullám készült lecsapni a Balatonra, felmerült még egy hiba - a rendszer korábban már riasztotta az ottani előfizetőket egy jóval gyengébb és kisebb cella miatt, az ismételt riasztás elleni védelem pedig emiatt letiltotta az ismételt riaztást 3 órán belül, pedig az újonnan kialakuló rendszer nagyságrendekkel erősebb volt. Ezt a hibát kézzel, valós időben korrigáltuk, mostantól pedig automatikusan működik, vagyis, ha a rendszer riasztott egy korábbi, kisebb cella miatt, de az újonnan megjelenő vihar sokkal erősebb, akkor a riasztást megismétli - akkor is, ha ez 3 órán belül történik.

Ezután viszont a rendszer várakozásainkon felül teljesített; a maradék 400 SMS szinte hihetetlen pontossággal találta el a zivatarok érkezésének irányát és időpontját. A második budapesti riasztási hullám gyakorlatilag 10 perces pontosságú volt, közel 2 órával előre - mindez ez este 7 óra körül történt.

Később már szinte lehetetlen volt követni a cellák és a riasztások összefüggéseit; amikor az Országos Meteorolgiai Szolgálat kiadta több északkeleti régióra a piros risztást, a cellák száma már meghaladta a 30-at, az Időkép rendszere pedig folyamatosan küldte a riasztásokat. Amennyire meg lehet ítélni; ekkor már nemfordult elő anomália; mindenki, és mindenki időben megkapta a riasztást.

Külön figyelmet érdemel még a Pécs környékén kialakuló, többször irányt változtató, íves pályát leíró szupercella, ami végül Szeged városát találta telibe, 115 km/órás szelet okozva. A rendszer időben riasztotta szegedi előfizetőinket. A legérdekesebb a pályaív változása volt, szemmel követve és matematikailag is úgy tűnt, hogy először dél felé, Szerbia irányába csavarodik, és elhagyja az országot; később a cella kettészakadt, és Kecskemét (azaz észak) felé görbült a pályaív.

A radarképek alapján úgy tűnik, nem hibázott a rendszer; a pályaívek valóban csapongóak voltak. Ugyanakkor felmerült, hogy ennek a hatásnak a mérséklésére a radarkép mozgásvektorait ötvözzük a műholdképek mozgásvektoraival, azon belül is a látható és infravörös tartományok súlyozott mozgásvektor-pályaíveivel. Ezzel csillapítható a forgó mozgást végző cellák "imbolygása", és egy hosszú távon követhetőbb pályaívet kapunk.

Az SMS-riasztási rendszer sokat fejlődött, és újabb fejlesztésekkel finomhangoltuk a riasztási kritériumokat is: kisebb kiterjedésű cellák nagyobb távolságból nem riaszthatnak, még ha matematikailag helyesnek tűnik is, illetve a erősebb cellák felülbírálhatják a kis cellák riasztásait.

Reméljük, sokan elégedettek szolgáltatásunkkal, és télen - az ónos esők, késő őszi szélviharok, talajmenti fagyok, hófúvások és hóviharok idején - is hasznát veszik majd figyelmeztető üzeneteinknek.

2009. szeptember 7.
Az Időkép szerkesztősége